Eredeti Post

-Ági
Cím: őrangyalom mindenhol ott van...avagy n. y. c. -ig követett? holmi metamorfózisban?
11.14.09 3:09 pm
Mázlista vagy, modta Hajnóczy Árpi a J.F.K. reptéren, miután negyed hétkor szerencsésen becsekkoltam. Valóban az vagyok, immár másodszor, és immár N.Y.C. -ben, az útlevelem kapcsán felmerülő problémakörből kikeveredetten. (Mindig ott bújkálsz a részletekben, úgy-e? Neked semmi sem szent, büdös?! ). A reptérre vezető úton, a finisben szinte hihetetlen higgadsággal közöltem utitársaimmal ( lányommal és a Baltazár színház rendezőjével), hogy ott feledtem a 25 utca és a 3. avenue sarkán lévő Carltonarms hotelben a tatyóm. Mi volt benne? Csak az útlevelem, az utsó 100 dollárosom, meg még néhány apróság....szóra sem érdemes. Dermedt csend, a negyedik utastárs, a párizsi riviéra egy kis falujából a 97 . szülinapját N. Y. C. - ben velünk ünneplő Janne kiált csak fel rémülten. A többiek szóhoz sem jutnak. Elsápadnak bágyadtan hunyorgó szemem láttára. Én persze megőrzöm a hidegvérem - van tapasztalatom az ilyesmiben. Semmire sem megy az ember a hisztivel, úgyhogy most sem veszítem el a fejem. Higgadtan közlöm a többiekkel, hogy szépen visszamegyek metróval, vonattal, etc, és már fordulok is. Félnégyre érünk a J.F.K.- ra, vissza egy óra, oda még másfél, mondjuk, és még akkor is jó vagyok. Tavaly is 6-ra mentem ki, idén csak a többiekkel együtt-érzésiből kisértettem meg a sors-menetrendemet. És tessék. Hiába! Ami meg van írva azon ember nem változtathat. De, hát beszélhetek én, mintha falrahányt borsó lennék....Közben telefonok, a kedves honfitárs-emigráns-barátnőnk a Midtown üzleti negyedéből kideríti telefonon, hogy ott a tatyóm a kövér cicus által lakott hallban ( ha annak lehet nevezni a Harry Potter boszorkány-képző koleszát idéző szállodánk ominózus szobáját), a kövér cicus által megszaggatott kárminpirosból kifakult bőrkanapé körül. Hallelúja, mondok,, bár a többiek nem látszanak ettől megnyugodni. Ok. Akkor most a terv.... mi legyen? A bróker-barátnő( szívbélileg persze angyal, csak a létér' folytatott küzdelemben megy át nap mint nap a metamorphozison ami a pénz útjára vezet )épp előző nap mondta, hogy minden reggel katonás-korán kel, aztán hatig dolgozik katonásan, és a szabadságát is maga korlátozza félidőre, mert, ugye, odaát is munkanélküliség van. A Wall Street-ieknek sincs kegyelem. Ám ő, az angyal döntött, és hatra, mint az a sorskönyvben meg volt írva, belépett a J.F.K. 3 kapuján. Már kezdtem azért ideges lenni, mert fél 8-kor menne a fránya gépem, és előtte egy órával bé kell fejezni az csekkolást. A poggyász- bepakolás akkorra fejeződik be ugyanis, utána nyicsta beszállás, hiába pityeregsz . Vagyis, nem hiába: negyed hatkor beront egy nálam fél fejjel idősebb nő és a párja, hogy ők mindjárt felszállnak
( 10 perc múlva) és hogy dugóba kerültek, és hogy...de a reptéri alkalmazott szigorúan fejet ráz. A szabály az szabály. A nő felzokog. na, itt egy megható jelenet következik, de az én gyomrom első ízben megremeg. Angyalomnak még van félórája, ha ő is beragad, nekem annyi. Bármennyire is fájt még délben a szívem elhagyni N.Y.C.-t, most belém nyilall a rémület: otthon akarok lenni, és legkésőbb 9 óra múlva!!!!! Tíz perccel később, azaz háromnegyed hat után újabb jelenet: egy magyar asszony, nem sokkal idősebb nálam, dermedten követi a légitársaság emberét: épp hogy leszállt 10 óra repülés után, már fordították is vissza! A hajam égnek áll, hogy ilyen tényleg lehet. A nő rezignáltan elmondja a körül állóknak ( egy másik visszafordított nő-utas, és a rokonsága), hogy két hónappal túllépte legutóbb a vízum-idejét. És nem is érti, hogy engedték felszállni odahaza. Az amcsi légitársasági munkása karját széttárva közli, hogy hiba csúszott a gépezetbe: a számítógépes rendszerben még nem jelent meg a nő "kihágása" miatti letiltása. Leizzadok, ha arra gondolok, hogy a tíz óra repülés után vissza kellett szállnia a gépre. A nő rezignált, már beletörődött a sorsába, én meg hirtelen stresszelni kezdek. 5 perc múlva 6. Félóra múlva nem csekkolhatok be... Otthonkámra gondolok, meg a zenekarra, a gyerekemre, akik benn aggódnak miattam. Nem kellett volna félháromkor elindulnom. Nem kellett volna engednem a közakaratnak. Az én utam fél-háromkor sehova nem vezetett. Avagy, ha valahova, az idő labirintusába, ottan is egy fekete lyukba, ahol nem történik más, csak az idegek feszülnek - hiába. Hat órakor belépett az őrangyalom, boldogan nevetve, hát.... nem számoltam, hány mázsás kő esett le a szívemről. Ilyen a honfitársi szolidaritás. Azt mondja, hogy a taxiból kiszállt, okulva egy tavalyi repülőgép - lekésési akciójából, és metróval közlekedett - nem hiába. Nem lesz ebből a szigorú munkahelyen problémája, kérdem, aggódva
a Midtown-i álom állásáért. Kiderül, hogy a kollégái és a főnöke is a szolidaritását méltányolva mondhatni büszkén bocsájtották őt nemes küldetését teljsíteni. A becsekkolásnál egy feka raszta srác segít, a beszédünket hallva tudakolja, hova valósiak vagyunk. Hungary, mondjuk, mire ő: " jonápot kivanok, hoty vaty", sorolja az egyszer tanultakat. Kiderül, hogy járt már nálunk, sőt, jön is november végén, sőt, a Kempinskiben száll meg - úgyhogy meg is hívom a Gödörbe. Az angyalom persze elbüszkélkedik velem, úgy mutat be , mint kulturánk héroszát(sic!), azaz heroináját, úgyhogy máris e-maileket cserélünk, etc. Ma tudtam meg, hogy már át is másolta neki Angel Kati a Kontroll és Ági és fiúk lemezeket. A fiú boldog és azt kérdi, ha jön, hogy fogom megtalálni őt az emberek között. Kétméteres, seggig érő afrikai feketeségét...? Ezt persze csak gondolom magamban, de neki mégsem mondhatom, hogy nagyjából, és jó esetben másodmagával ( ha lesz!) fekete fiú a Gödörben. Búcsú az angyaltól, a váró-terminálban a megkönnyebbült zenésztársak. Mázlista vagy, mondja Árpi, és én készségesen elismerem.
( folyt. köv. melyből megtudhatják, hogy még annál is mázlistább vagyok, azaz: hogyan lett meg a telefonom, elvesztése után 1 órával a Centrál Parkba )


Comments

BennyPer
09.22.17 11:09 am
colchicine with no prescription trazodone

Kennethlic
09.22.17 11:10 am
medrol pack trazodone




Szólj hozzá!
Vissza a Bloghoz